A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben hazánkban 63 967-en kötöttek házasságot. Ez a szám 8063-mal kevesebb, mint egy évvel korábban. Viszont ezzel ellentétben ugyanebben az időszakban 17 695 válás történt. A házasság felbontásakor felmerül a házastársi közös vagyon megosztása, a vagyonmegosztás. Az erre vonatkozó szabályokról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezik.
A házastársi vagyonközösség fogalma
A házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz a vagyon, amit a házasság ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ezt házastársi vagyonközösségnek, vagy más néven törvényes vagyonjogi rendszernek nevezzük. Ebben az esetben a közös tulajdon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a házasságkötés időpontjától egészen a válásig szerzett ingatlanok, illetve ingóságok, amely lehet személygépkocsi, bútor, festmény, szőnyeg, étkészlet, gyűjtemények, valamint készpénz, állampapírok, kötvények, és egyéb vagyoni jogok, mint például a cégekben lévő tulajdonjog, fele-fele arányban illetik meg a házastársakat. De a válással nemcsak a vagyontárgyak fele, hanem a terhek is megosztásra kerülnek, valamint a felek közösen viselik a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is. Tehát amennyiben a házasság alatt bármelyik fél akár egyedül, akár közösen az ingatlanra vagy bármely másra hitelt vett fel, az adósság is közös lesz.
A különvagyon meghatározása
Azt ahogy már fentebb leírtuk, a házastársi vagyonközösség a házastársi életközösségük kezdetétől annak végéig tart. Ebbe nem tartozik bele a házasságkötést megelőzően vagy a házasságuk alatt más módon szerzett vagyon. Melyek ezek? Például az öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgyak, illetve a valamelyik házastárs részére nyújtott ingyenes juttatás. Ne feledjük, az ajándék nem visszakérhető. De nem szabad megfeledkezni az egyik házastársat, mint a szellemi tulajdon megalkotóját megillető vagyoni jogról sem. Természetesen a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díj ebbe nem számít bele. De meg kell még említeni az egyik házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatást is. Amennyiben a házastárs a különvagyona értékén más vagyontárgyat vásárolt, az sem lesz a házastársi vagyonközösség tárgya.
Mikor szűnik meg a házastársi vagyonközösség?
Amennyiben az házastársi életközösség megszűnik, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer is felbomlik. De abban az esetben is felbontásra kerül mindez, ha a felek a házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják. Arra is van lehetőség, hogy a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti a házastársi vagyonközösséget.
Vagyonmegosztás esetén mindenképp vegyük igénybe szakjogász segítségét!
Mivel a válás nagyban megterheli a felek mindennapjait, baráti kapcsolataikat, gyermekeikkel való kapcsolattartást, ez a folyamat sok esetben munkájukra is kihatással van, ezért mindenképp szükség van egy olyan partnere, aki a kényes kérdésekben is érzelem nélkül tud tanácsot adni, összefogja az egész jogi folyamatot és az ügyfele érdekeit képviseli. A Hódos Ügyvédi Iroda válóperes, családjogi szakjogászai mindenben segítenek ügyfelüknek, például kiszámolják, hogy mennyi jár a házastársi közös vagyonból. Akár peren kívüli megállapodás, akár vagyonmegosztási perben történő jogi képviselet esetén az ügyvédi iroda munkatársai mindenben készséggel állnak ügyfeleik rendelkezésére.
A vagyonmegosztás menete
Ahhoz, hogy a válás után a volt házastársak nyugodtan tudjanak új életet kezdeni, szükséges a házastársi vagyon megosztása. De ez csak akkor lehetséges, ha előtte a felek a közös vagyont képező vagyontárgyak értékét tisztázták. A vagyonmegosztás történhet peren kívül, vagy peres úton. Amennyiben a felek akár a házasságkötést megelőzően vagy aközben házassági szerződést kötöttek, akkor a procedúra jóval egyszerűbb. Ha a házasfelek között nem jött létre ilyen szerződés, akkor a törvényes vagyonjogi szabályok érvényesülnek. Ez viszont a közös beszerzés vélelmére alapul, vagyis a felek a házastársi életközösségük megszűnésekor a vagyonból és a kötelezettségekből fele-fele arányban részesülnek. Fontos tudni, hogy ez a szabályozás a vagyonközösség megszűnését követően nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingóságok megosztására, ha a megosztást végrehajtották.
A Hódos Ügyvédi Iroda szakjogászai minden ügyfelüknek azt tanácsolják, hogy a válással együtt a vagyonmegosztásra is tegyenek pontot. Nagyon sok esetben a kettő nem egy időpontra esik. Amennyiben peren kívül sikerül megegyezni, amely többnyire mindkét fél érdekét szolgálja, egy szerződés jön létre a felek között. Ez akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ezt vagyonmegosztási szerződésnek hívjuk.
Amennyiben a felek nem tudnak egymás között megállapodni, akkor vagyonjogi perre kerül sor, ahol a bíróság dönt. A per keresetlevél benyújtásával indul, melyben fel kell tüntetni a vagyonmérleget, és a keresetet benyújtó fél által elképzelt vagyonmegosztási javaslatot. A bíróság a házastársi vagyon elemeinek értékét a felek egyező előadása alapján határozza meg, vagyis, ha a felek egyetértenek a vagyontárgyak értékében, a bíróság nem fogja azt vizsgálni. Ha viszont a felek között nincs egyetértés ezzel kapcsolatban, szakértő (értékbecslő) bevonása szükséges. Ez vonatkozik akár az ingatlan, akár a cég értékére is. Előfordul, hogy az egyik fél feltételezi, tudja, hogy vannak eltitkolt vagyontárgyak is. Ebben az esetben neki kell bizonyítani azok létezését, de a bíróság is eszközölhet megkereséseket, tanú meghallgatásokat, ha ezt megalapozottnak tekinti.
Nem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen per akár évekig is elhúzódhat, és költségei jóval meghaladják a szerződéssel történő megosztást. Miért? Mert a bírósági eljárás során számolni kell az illetékkel, az igazságügyi ingatlan értékbecslő költségeivel, valamint az ügyvédi költségekkel is.
Mi az a vagyonmérleg?
Ahogy azt már előbb említettük, ahhoz, hogy a házastársi életközösség fennállása alatt létrejött vagyont meg lehessen osztani, tudni kell annak értékét. A vagyonmérleg tartalmazza mindezt. A közös és különvagyoni vagyonelemeket, az ingatlanokat, ingóságokat, vagyoni értékű jogokat és követeléseket. De ez a mérleg magában foglalja a vagyoni kötelezettségeket is, például a terheket és tartozásokat is. Ebből kerül pontosan kiszámolásra, hogy mely értéket lehet osztani. Miért szerepel ebben a listában a különvagyon? Az igaz, hogy a különvagyonra a másik fél nem tarthat igényt, de vagyonmegosztás során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra költött ráfordítás megtérítését. Ezenkívül a vagyonmérleg a vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét is szolgálja. Mit jelent ez? A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell kezelni, mivel valamennyi igény figyelembevétele nélkül igazságos vagyonmegosztás nem lehetséges.
A vagyonmegosztás során van lehetőség az egyenlő aránytól való eltérésre?
Természetesen van erre is lehetőség. Például a felek néhány vagyonelem esetén nem kérik a közös tulajdon megszüntetését. Ez akkor szokott előfordulni, ha például van egy ingatlan, amelyet bérbeadtak és annak hasznát nem egyenlő arányban húzzák. De ez a közös cég esetén is előfordul. A közös cégben fennálló tulajdonközösségüket nem kívánják megszüntetni, és annak hasznát nem egyenlő arányban osztják meg. Tegyük fel a hölgy alapította, irányította és a továbbiakban is ő fogja vezetni a vállalkozást. Az is gyakran előfordul, hogy az egyik házastárs nem kívánja egy bizonyos ingatlan terheit viselni. A másik fél pedig nem szeretné azt értékesíteni, ebben az esetben is előfordulhat, hogy nem egyenlő arányban történik a vagyon megosztása. Ez azonban azt feltételezi, hogy a jelzáloghitelt a megfelelő személy egyedül akarja és tudja is fizetni. Ne feledjük, ehhez azonban a bank hozzájárulása is szükséges. Mert a hitelbírálatkor a bank kockázatkezelője mindkét házastárs fizetését figyelembe vette.
Vagyonmegosztás esetén mikor kell illetékfizetéssel számolnunk?
A törvény elsődlegesen a természetben való megváltást helyezi előtérbe. De akár az egyenlő mértéktől eltérően is meghatározhatják a vagyon elosztását. Ez esetben az illetékfizetési szabályokra kell felhívni a figyelmet, mivel bár a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó beszerzés illetékmentes, de a vagyonközösség megszüntetésén túl a feleket illetékfizetési kötelezettség terheli. Például, amennyiben a házastársi vagyonközösség megszüntetésre kerül és az egyik házastárs megvásárolja a másik felet megillető vagyontárgyat.
A vagyonmegosztás után hogyan történik a vagyon kiadása?
A bíróság a volt házasfelek közös vagyonát elsősorban természetben osztja meg, azaz rendelkezik arról, hogy a házastársak vagyontárgyai közül melyik kerüljenek egyik, illetve másik félhez. De több esetben a megfelelő ellenérték fejében kerül az adott vagyontárgy a volt házastárshoz. Mit jelent ez? Az egyik fél kifizeti a vagyontárgy értékének felét. De arra is van lehetőség, hogy a vagyontárgyat eladják és így az értéke egyenlő arányban kerül megosztásra.
A fenti cikk tartalmából is kitűnik, hogy a házastársi vagyonközösség megszüntetése összetett folyamat. Mivel a válás, vagyonmegosztás folyamata erősen megterheli a mindennapokat, kapcsolatrendszereket, sok esetben a tisztánlátást is, ezért egy ilyen bonyolult folyamat pozitív eredménnyel való lebonyolítása kellő szakmai ismeretet igényel. A Hódos Ügyvédi Iroda családjogi és válóperes ügyvédei a vagyonmegosztás során hatékony szakmai segítséget nyújtanak, történjen az akár peren kívül, akár peres eljárás folytán.