A kiberbűnözés nemcsak rohamos mértékben terjed, hanem fejlődik is. A bűncselekmények elkövetői gyakran a csalással megszerzett pénzt nem közvetlenül a saját számlájukra utalják vagy utaltatják át, hanem harmadik személyek bankszámláit használják tranzitállomásként. Az erre a célra felhasznált személy nem tudja, hogy a számlájára érkező és onnan tovább küldött pénz bűncselekményből származik, de a pénzmosás vétségét (gondatlan alakzatát) ezáltal mégis tettesként követi el.
A pénzmosás gondatlan alakzata
Btk. 400. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy
c) hivatalos személyként
követik el.
(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.
A Büntetőtörvénykönyv alapján ez azt jelenti, hogy önmagában az a körülmény, hogy valaki nem tudja, hogy a számlájára érkező vagy az ő részére átadott pénz (vagy más vagyontárgy) bűncselekményből származik, nem feltétlenül zárja ki a büntetőjogi felelősségének megállapíthatóságát. Ez a probléma különösen szemléletes a kriptovaluta-befektetési csalások esetében.
A sértett gyakran egy hitelesnek tűnő internetes oldalon keresztül lép kapcsolatba a csalókkal. A weboldal hitelesnek tűnhet, a kommunikáció professzionális lehet, a csaló pedig akár befektetési tanácsadónak vagy egy ismert vállalkozás munkatársának is kiadhatja magát. A sértett kezdetben saját pénzét utalja át, majd a kommunikáció során egyre több utasítást kap. A csalók gyakran azt a látszatot keltik, hogy a befektetés rendkívüli hozamot termel, és a sértett egy virtuális felületen folyamatosan növekvő egyenleget lát. Amikor azonban a sértett a pénzét szeretné visszautalni, újabb és újabb költségek jelennek meg, ilyen például: adó, biztosítás, átváltási költség, rendszerváltoztatási díj, befektetés erősítés, technikai díj, valutaellenőrzés stb.
A követelések folyamatosan változnak, a kifizetés azonban soha nem történik meg. Egy bizonyos ponton a sértett számára egyértelművé válik, hogy valószínűleg csalás áldozata lett. A történet azonban itt nem feltétlenül ér véget. A csalók sok esetben éppen ekkor alkalmaznak egy újabb módszert. Új lehetőség vagy új csapda? A számlájára kiutalt “pénz nem az Öné, csak tovább kell utalnia” A sértettől már nem saját pénz befizetését kérik, hanem azt közlik vele, hogy a „befektetési társaság” különböző összegeket fog a bankszámlájára utalni, amik nem a sértettet illetik meg, ezért azokat a csalók által meghatározott számlára vagy kriptotárcába kell továbbítani. A sértett ilyenkor könnyen kerülhet olyan helyzetbe, amelyben azt gondolja: ha teljesíti a kérést, végre hozzáférhet a korábban befektetett pénzéhez. A csaló pedig ezt tudatosan erősít, vagy bizonyos esetekben pszichikai kényszer alkalmazásával veszik rá a sértettet az együttműködésre. Ilyen lehet például, ha olyan felvételt szabnak, miszerint csak abban az esetben kaphatja vissza saját pénzét, ha együttműködik és teljesíti az utasításokat. A sértett tehát saját szemszögéből nem bűncselekményt kíván elkövetni, hanem saját korábban elveszített pénzét próbálja visszaszerezni. Ezzel pedig a sértett – a legtöbb esetben teljesen akaratán kívül – pénzmosás egyik láncszemévé válhat.
Példa Géza története:
Tegyük fel, hogy Példa Géza egy hitelesnek tűnő kriptovaluta-befektetési oldalon 10.000 USD összegű befektetést helyez el. Ezt követően egy csevegésre szolgáló alkalmazáson felveszi vele a kapcsolatot egy magát brit befektetési tanácsadónak kiadó személy, Csaló János. Azt állítja, hogy kapcsolatban áll a befektetési oldal üzemeltetőivel, és megfelelő kereskedési stratégiával rövid idő alatt 25–30%-os tiszta haszon érhető el. Géza az instrukciók alapján több tranzakciót hajt végre, majd a befektetési felületen azt látja, hogy a számláján már 785.000 USD összeg szerepel.
Kezdetben minden úgy tűnik, mintha jól alakulnának a dolgok. Géza a számláján látja az ígért hozamot, Csaló Jánossal rendszeresen tartják a kapcsolatot. Az első probléma akkor jelenik meg, amikor Géza ki szeretné utalni a pénzét, de újabb és újabb fizetési kötelezettségekkel szembesül. A kifizetéshez előbb 4.000 USD összegű „befektetés-erősítést” kell teljesíteni, majd 5.000 USD összegű rendszer-változtatási díjat, 10.000 USD összegű adót, 3.000 USD összegű átváltási költséget, 8.000 USD összegű biztosítást és egyéb összegeket kell megfizetnie. Géza egy idő után felismeri, hogy csalás áldozata lett, ezért további 8.000 USD összegű biztosítási díj megfizetését már megtagadja.
Később Csaló János közli vele, hogy a befektetési társaság bizonyos pénzösszegeket fog Géza bankszámlájára utalni. Ezek azonban nem Géza pénzei, hanem azokat az általa megadott számlaszámokra tovább kell utalnia. Géza – attól tartva, hogy ellenkező esetben végleg elveszíti a korábban befektetett pénzét – teljesíti az utasításokat. Csakhogy Csaló János Géza bankszámlaszámát úgy tűntette fel mások számára, mintha az arra érkező összegeket kropto-valuta vásárlásba fektetnék, ezáltal valójában más sértettek befektetésre szánt, csalással megszerzett pénzét továbbította.
Géza tehát miközben maga is csalás áldozata, egy másik személy sérelmére elkövetett bűncselekményből származó pénz továbbításában vesz részt. Géza végül feljelentést tesz a rendőrségen, abban a reményben, hogy az eljárás során sikerül feltárni a csalást, és visszakaphatja a pénzét. A rendőrség azonban nem sértettként, hanem gyanúsítottként idézi a kihallgatásra. A közölt gyanúsítás szerint egy másik személytől – befektetési célból – kicsalt 5.000.000 forint Géza bankszámlájára érkezett, amelyet ő ezt követően az elkövető által meghatározott számlára továbbított. A hatóság ezért a Btk. 400. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő pénzmosás vétségének elkövetésével gyanúsítja.
Az ilyen ügyek egyik legfontosabb sajátossága, hogy a csaló a sértett korábbi veszteségét használja fel újabb cselekmények kikényszerítésére. A sértett már jelentős összeget elveszített. Ezután azt az ígéretet kapja, hogy a pénze még megmenthető és ehhez „csak” még egy tranzakciót kell teljesítenie. Majd még egyet és még egyet. A csaló közben folyamatosan azt sugallja, hogy a pénz visszaszerzésének lehetősége már csak egyetlen lépésre van. Ez a pszichológiai mechanizmus különösen veszélyes, mert a sértett döntéseit nem feltétlenül a racionalitás, hanem a korábban elveszített pénz visszaszerzésének reménye határozza meg. A csalók számára pedig éppen ez teremti meg annak lehetőségét, hogy a sértett bankszámláját vagy kriptotárcáját tranzitállomásként használják.A fenti példa arra is rámutat, hogy egy büntetőeljárás során nem feltétlenül az határozza meg az érintett pozícióját (sértett vagy gyanúsított), hogy ő maga tette e a feljelentést.
A hatóság által közölt gyanú fennállása azonban nem azonos a felelősség megállapításával. A kihallgatás során minden mondatnak, rejtett információnak jelentősége lehet, ami akár negatív irányba is befolyásolhatja az ügy kimenetelét. Az első és legfontosabb lépés, hogy büntetőjogban jártas, tapasztalt ügyvéd segítségét kérje, a lehető leghamarabb.
Mit tegyen, ha hasonló helyzetbe került?
Ha ismeretlen vagy kétes hátterű személy arra kéri, hogy a bankszámlájára érkező összeget utalja tovább egy másik számlára vagy kriptotárcába, ne hajtsa végre az utasítást. Őrizze meg a beszélgetéseket, a tranzakciós bizonylatokat, az e-maileket és minden egyéb kapcsolódó dokumentumot, majd mielőbb kérjen jogi segítséget.
Különösen fontos az ügyvédi közreműködés, ha már továbbított pénzt, zárolták a bankszámláját, hatósági megkeresést kapott, vagy tanúként, illetve gyanúsítottként idézték kihallgatásra. A megfelelő védekezési stratégia kialakításához az ügy valamennyi körülményének részletes feltárása szükséges.
Ha kriptovaluta-befektetési csalás áldozatává vált, vagy pénzmosás gyanúja miatt büntetőeljárás indult Önnel szemben, forduljon mielőbb a Hódos Ügyvédi Irodához. Irodánk büntetőjogi tapasztalattal segíti az ügy körülményeinek feltárását, a szükséges jogi lépések meghatározását és a hatóság előtti képviseletet.
Gyakori kérdések
Lehet valaki egyszerre csalás sértettje és pénzmosás gyanúsítottja?
Igen. A sértett miközben maga is csalás áldozata, egy másik személy sérelmére elkövetett bűncselekményből származó pénz továbbításában vehet részt. A büntetőeljárás során nem feltétlenül az határozza meg az érintett pozícióját – sértett vagy gyanúsított –, hogy ő maga tette-e a feljelentést.
Megállapítható a büntetőjogi felelősség akkor is, ha valaki nem tudta, hogy a pénz bűncselekményből származik?
Önmagában az a körülmény, hogy valaki nem tudja, hogy a számlájára érkező vagy a részére átadott pénz, illetve más vagyontárgy bűncselekményből származik, nem feltétlenül zárja ki a büntetőjogi felelősségének megállapíthatóságát.
Hogyan válhat egy csalás sértettje a pénzmosás egyik láncszemévé?
A csalók azt közölhetik vele, hogy a „befektetési társaság” különböző összegeket fog a bankszámlájára utalni, amelyek nem őt illetik meg, ezért azokat a csalók által meghatározott számlára vagy kriptotárcába kell továbbítania. Ezzel a sértett – a legtöbb esetben teljesen akaratán kívül – a pénzmosás egyik láncszemévé válhat.
Miért teljesítheti a sértett a csalók további utasításait?
A sértett azt gondolhatja, hogy ha teljesíti a kérést, végre hozzáférhet a korábban befektetett pénzéhez. Saját szemszögéből nem bűncselekményt kíván elkövetni, hanem a korábban elveszített pénzét próbálja visszaszerezni.
Milyen módszerrel veszik rá a csalók a sértettet az együttműködésre?
A csaló a sértett korábbi veszteségét használja fel újabb cselekmények kikényszerítésére. Azt az ígéretet kelti, hogy a pénz még megmenthető, ehhez pedig „csak” még egy tranzakciót kell teljesíteni. Közben folyamatosan azt sugallja, hogy a pénz visszaszerzésének lehetősége már csak egyetlen lépésre van.
A gyanúsítás egyben a büntetőjogi felelősség megállapítását is jelenti?
Nem. A hatóság által közölt gyanú fennállása nem azonos a felelősség megállapításával.
Mit érdemes tenni, ha valakit pénzmosás gyanúja miatt kihallgatásra idéznek?
A kihallgatás során minden mondatnak és rejtett információnak jelentősége lehet, ami akár negatív irányba is befolyásolhatja az ügy kimenetelét. Az első és legfontosabb lépés, hogy az érintett a lehető leghamarabb büntetőjogban jártas, tapasztalt ügyvéd segítségét kérje.