Elfogatóparancs több okból kerülhet kiadásra. Például ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak valakit és annak lakóhelyéről, tartózkodási helyéről nincs információ, vagy esetleg ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a bíróság, az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság a lakóhely, a tartózkodási hely megállapítása érdekében körözést rendelhet el, amelynek célja a keresett személy előállítása. De amennyiben valakit jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, és nem jelenik meg időben a számára kijelölt Büntetés Végrehajtási Intézetben, akkor is körözést ad ki a hatóság. Sőt, amennyiben tanúként nem jelenik meg az idézett személy, és a bíróság, vagy a nyomozóhatóság ragaszkodik a meghallgatásához, akkor a lakóhely, illetve a tartózkodási hely megállapítása érdekében a körözését is elrendelheti.
Természetesen ebben az esetben az előállítása után a körözött személy szabadon távozhat. De az előállítással kapcsolatos költségeket meg kell térítenie. Az ismeretlen helyen tartózkodó részére a körözést, elfogatóparancsot elrendelő határozatot hirdetményi úton kell kézbesíteni. Ez a hirdetmény azt tartalmazza, hogy az irat melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetőleg nyomozó hatóságnál vehető át. De ezen felül a körözés kibocsátásakor a rendőrség, a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben jeleníti meg.
Az elfogatóparancsot tartalmazó hirdetményt hova kell a hatóságnak kihelyeznie?
A Büntetőeljárásról szóló törvény 70. §-ának 6.-ik bekezdése szerint ezt a hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni az azt kiállító bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság hirdetőtábláján. De ezenkívül az, aki ellen az elfogatóparancs szól az ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára is ki kell helyezni. Az iratot a kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
Továbbá a körözés elrendelése, nyilvántartásba vétele, közzététele, kiegészítése, módosítása és visszavonása a Rendőrség számítógépes körözési rendszerében történik. Ezért ezen az oldalon érdemes utánanézni, hogy körözés alatt állunk-e vagy sem.
Miért érdemes védőügyvédet fogadni ilyen esetben?
A büntetőjogászok a meghatalmazás felvétele után felveszik a kapcsolatot az elfogatóparancsot elrendelő hatósággal, ahol részletesebb információt kapnak – hiszen nem mindegy, hogy miért került kiállításra a körözés. Fontos, hogy ebben az esetben a szakember felméri a helyzet komolyságát és ennek fényében tud tájékoztatást és tanácsot adni. Amennyiben a védenc ismeretlen helyen tartózkodik, de még nem született meg a bíróságon a jogerős ítélet, akkor érdemes feladnia magát, mivel ebben az esetben nem zárja ki önmagát a feltételes szabadulás lehetősége alól. De, ha az elfogatóparancs kiállításának oka megszűnt, de még mindig szerepelünk a körözési listán, akkor is célszerű ügyvéd segítségét kérni. Amennyiben a körözés oka megszűnt abban az esetben a jogász kéri az elfogatóparancs haladéktalan visszavonását.
Mely hatóság végzi a körözés lefolytatását?
Természetesen a Rendőrség, ezen belül a Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési alosztálya. Amennyiben a körözés elrendeléséről szóló határozatot nem a Rendőrség hozta, abban az esetben a határozatot meg kell küldeni az elfogatóparancsban meghatározott rendőrkapitányságnak. Ez elsősorban a körözött személy bejelentett lakóhelye, ennek hiányában a bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányság. Amennyiben a körözött személynek sem bejelentett lakóhelye, sem bejelentett tartózkodási helye nincs, a határozatot a körözött személy utolsó ismert tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságra kell küldeni, mert ő az illetékes. De, ha a körözött személynek teljes mértékben ismeretlen a tartózkodási helye, a határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
Mit tehet meg a rendőrség a körözés során?
A rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy felkutatása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében azokat a személyeket, akik a körözött személlyel kapcsolatban feltehetően információval rendelkeznek, meghallgathatja, valamint, ha ahhoz az ellenőrizni kívánt személy, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselője, előzetesen írásban hozzájárult, poligráf alkalmazásával is ellenőrizhető, valamint terepkutatást végezhet. A közszolgálati műsorszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, illetve a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé, amely a körözött személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét nyilvánosságra hozhatja.
Mit tehet ezen felül? Például tájékoztatást kérhet arról, hogy a körözött személy szerepel-e a kórházi fekvőbetegek, továbbá a mentőszolgálat, valamint más mentésre, illetve betegszállításra jogosult által szállított személyek nyilvántartásában. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény rendelkezései szerint a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adatot továbbíthat, illetve abból a körözési feladatok ellátása céljából a SIRENE Iroda útján adatot igényelhet és a központi közlekedési nyilvántartásból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásból az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányokról a körözési feladatok ellátása céljából adatokat vehet át.
Mi történik azzal, akit a rendőrség az elfogatóparancs alapján belföldön megtalál?
Azt, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni. 24 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó, vagy abban megjelölt ügyész, nyomozó hatóság, illetve 72 órán belül a dokumentumban megjelölt bíróság elé kell állítani. Az őrizetbe vételtől számított 3 napon belül a nyomozati bíró dönti el, hogy kényszerintézkedést rendel-e el. Amennyiben büntetőeljárás van ellenünk folyamatban, ne legyen kétségünk afelől, hogy a bíróság kényszerintézkedés elrendelését fogja foganatosítani, hiszen fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.
Mit jelent az európai elfogatóparancs?
Ha az eljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a körözött személy az Európai Unió valamelyik tagállamában tartózkodik, sor kerülhet az európai elfogatóparancs kibocsájtására. Ez az EU egész területén érvényes, vagyis azok a próbálkozások, hogy sokan a Kanári-szigeteken próbálnak észrevétlenek maradni, teljeséggel értelmetlen. Egy utcai igazoltatás során azonnal észlelni fogja a spanyol hatóság a körözést. Amennyiben az európai elfogatóparancs alapján elfogásra kerül a körözött személy, a helyi hatóság a letartóztatást követő legfeljebb 60 napon belül köteles határozatot hozni az európai körözés végrehajtása tárgyában. Amennyiben hozzájárulunk ahhoz, hogy a magyar hatóságoknak átadjanak bennünket, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni, és a jogerős határozat meghozatalától számított tíz napon belül át kell minket adni a magyar hatóság számára.
Kiadhatnak a magyar hatóságoknak, ha nem az Európai Unió területén tartózkodunk?
Ez attól függ, hogy melyik országban tartózkodunk. Mert például, ha a magyar hatóságnak adata van arra, hogy a célszemély Thaiföldön tartózkodik és kifejezetten kéri annak elfogását és kiadatását, a helyi nyomozó hatóság nem fogja ezt megtagadni. Ezért aki biztosra akar menni, nem ezt az országot választja. Őket a börtönszleng pucolósnak nevezi. Az elmúlt évek híradásai miatt, aki hosszabb időre szeretne bujkálni, napjainkban inkább egy afrikai vagy dél-amerikai országot választ magának. A leginkább kedvelt ország ebben az esetben Panama.
Egyet viszont tudomásul kell vennie annak, aki erre adja a fejét, soha többet nem üzenhet haza, nem hívhatja fel szeretteit, nem küldhet csomagot, még álnéven sem, mert a hatóság sem balga, vagyis minden kapcsolatot meg kell szakítani korábbi életükkel. Sok esetben ezek a hibák vezetnek ahhoz, hogy a magyar hatóság elől menekülők lebuktatják magukat. Magyarországnak jelenleg 47 országgal van kétoldalú kiadatási egyezménye, ebbe beletartozik Izrael és a Dél-Afrikai Köztársaság. De vannak országok, amelyekkel nemzetközi szerződések vannak érvényben, amely alapján a komoly bűnözők kiadatása nem fog akadályt okozni. Ezek a célszemélyek kiemelt körözéssel rendelkeznek.
Mikor minősül egy körözés kiemeltnek?
Számos esetben. De elsősorban az ügy súlya vagy a körözött személye indokolja a kiemelt minősítést. Például, ha az elkövetett, vagy előkészületben lévő bűncselekmény tárgyi súlya meghaladja az 5 évet, vagy a bűncselekmény a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható, esetleg kábítószerrel kapcsolatos. De akkor is kiemelt a körözés, ha fogolyszökés történt vagy a bűncselekmény pénzhamisítással kapcsolatos.