Mi a védőügyvéd feladata?

A védőügyvéd kötelessége, hogy a büntetőeljárásban a fegyveregyenlőséget megteremtse. Más eljárásoktól eltérően a vádlottak képzett rendőrséggel és ügyészséggel néznek
farkasszemet, akik az ellenkező oldalon állnak. A jogegyenlőség elve lehetővé teszi a vádlottnak, hogy segítséget és tanácsot kérhessen. A büntetőeljárásokat bonyolult szabályok szerint folytatják le, amelyekben a nem jogvégzett emberek nehezen ismerik ki magukat. Ezért egy büntetőjogban jártas, több évtizedes tapasztalattal rendelkező védőügyvédnek a legfőbb feladata az, hogy tanácsot adjon védencének és végigvezesse őt ezen a folyamaton úgy, hogy őt joghátrány ne érje.

A védőügyvéd és a vádlott kapcsolata

Ebben az eljárásban a védőügyvédnek meg kell védenie és következetesen érvényesítenie kell a vádlott eljárási jogait. Vannak esetek, amikor elkerülhetetlen a nyílt szembenállás az ügyészséggel és/vagy a bírósággal is. A védőnek meg kell küzdenie ezekkel a konfliktusokkal és nem szabad engednie az ilyen jellegű nyomásnak, legyen szó a bizonyításról vagy akár személyi szabadság korlátozásáról. A védőügyvéd titoktartással tartozik védence felé, vagyis a vádlott által elmondott információkat semmiképpen nem adhatja tovább másnak. Ezért az eljárás folyamán kizárólag a védence érdekeit képviseli, nem kell objektívnek lennie, az ügyfél felé való részrehajlás szinte kötelező. Egy jó büntetőügyvéd számára mindegy, hogy az ügyfél bűnös-e vagy sem. Amennyiben a Hódos Ügyvédi Iroda képviseli az ügyet, akkor a gyanúsítástól kezdve a jogerős ítéletig úgynevezett büntetős kollégák a tudásuknak és többéves tapasztalatuknak köszönhetően a lehető leghatékonyabban képviselik a vádlottakat és oroszlánként küzdenek értük.

A büntetőügyvéd lehetőségei és feladatai lényegében az eljárás előkészítésében, lefolytatásában rejlenek. Különösen abban, hogy tanácsot ad azzal kapcsolatban, hogy védence mikor tegyen vallomást, és ha tesz, akkor jeleznie kell, hogy az az eljárás kimenetelére milyen hatással lesz. Mert egy beismerő vallomást a bíróság akár enyhítő körülményként is értékelhet, sőt, ha a vádlott megbánást tanúsít akkor akár az is pozitívan befolyásolhatja az ítéletet. De sajnos vannak tanúkihallgatások, amelyeket a rendőrség nem szabályszerűen végez, szembesítések, amelyek nem feltétlen a jogszerű büntetőeljárás lefolytatását szolgálják, kétes jogalapú lehallgatások ebben az esetben egy védőügyvéd jelenléte elengedhetetlen. Mit tud tenni egy védő ezekben az esetekben? Például a szabálytalanságot jelzi a nyomozást felügyelő ügyész felé, aki a nyomozó hatóságot a szabályok betartására utasíthatja.

A védőügyvéd elsődleges feladata a védekezési stratégia felépítése

A büntetőjogi védői munka középpontjában a lehető legjobb eredmény érdekében a megfelelő védekezési stratégia kialakítása és a büntetőeljárásban történő megvalósítása, illetve szükség esetén rugalmas adaptálása áll. Ezért a büntetőjogi védekezés része az is, hogy a különböző eshetőségekre is készít tervet. Lényeges megemlíteni, hogy az a védő, aki nem ismeri az igazságot, nem minden esetben tud helyesen cselekedni. Ennek megfelelően a védőügyvédnek legalább alapjaiban ismernie kell azt. Ellenkező esetben aligha tudja időben felismerni a veszélyeket vagy az eljárás sikerének esélyeit, és ennek megfelelően kialakítani a legjobb védekezési stratégiát. Alapelvünk viszont, hogy üggyel kapcsolatban védencünktől szükségtelenül nem kíváncsiskodunk, profi módon kezeljük a helyzetet a rendelkezésünkre álló sok évtizednyi tapasztalat birtokában.

A védőügyvéd, mint egy karmester vezényli a védelem tevékenységét

A védőügyvéd a vádlottal egyeztetve a tanúkból, főleg azok, akik terhelő vallomást tettek, ügyes tanúkihallgatási technikával a felszínre hozza, hogy esetleg a vallomás mögött bosszú
vagy egyéb rossz szándék bújik meg. A büntetőeljárás során a kirendelt szakértőhöz célzott kérdéseket tesz fel, a helyszíni szemlén ügyel a védence jogaira, tárgyi bizonyíték begyűjtésénél, bemutatásánál figyel a legapróbb részletekre. Egy jól felkészült az eljárást minden oldalról alaposan ismerő védőügyvéd megfelelő szakaszban és a megfelelő pillanatban ad be bizonyítási indítványokat, amelyek akár felmentéshez is vezethetnek. Észrevételezhet, a bírói szakasz végén védőbeszédet mond és akár rendkívüli jogorvoslattal is élhet. Nem hagyja a hatóságokat lazítani vagy a saját fejük után menni, a kívánt irányba tereli a bizonyítást.

Mikor kell védőügyvédet fogadni?

Mivel a büntetőeljárás a vádlott számára jelentős személyi és gazdasági jelentőséggel bír, ezért a lehető leghamarabb büntetőjogi védőt kell fogadni és azt megelőző esetleges
kihallgatás esetén érdemes gyakorolni a hallgatáshoz való jogot.

Mivel a büntetőeljárás három részből áll, a nyomozati, az ügyészi és a bírói szakaszból, ezért egy sikeres védőügyvéd már a gyanúsításkor felállít egy folyamatstratégiát, amely sikert hozhat az ügyben. Azt, hogy ez a védence felmentésével vagy egy kedvező ítélettel jár, a büntetőeljárás befejeztével lehet megítélni. Miért szükséges már a gyanúsításkor egy megfelelő védői stratégia felállítása? Mert a vádlott szempontjából nagyon nem mindegy, hogy a nyomozati szakaszban milyen védekezéssel áll elő. Mert ekkor derül ki, hogy a nyomozó hatóság milyen bizonyítékokat tud összegyűjteni, amit csak a nyomozati szakasz végén, az iratismertetéskor láthat a védelem. Hiszen csak egy dolog fontos: a Btk. szabályai szerint az eljárás végén mi az, amit a büntetőeljárásban a bíróság előtt a vádhatóság bizonyítani tud. Egyes szakemberek szerint, aki beismer, az kap a legtöbbet, irodánk rangidőse szerint viszont csak a legostobább nem védekezik semmivel. Szakmai csapatunk ezen a széles skálán választja ki a legjobb megoldást.

Mi a különbség a választott védőügyvéd és kirendelt védő között?

A tisztességes eljárás érdekében minden gyanúsítottnak joga van ahhoz, hogy saját maga által választott védőügyvédhez forduljon. A büntetőeljárásban eljáró nyomozóhatóság köteles erre
a vádlott figyelmét felhívni. Ez azonban nem eredményez védekezési kötelezettséget. Kivételt képeznek azonban azok a bűncselekmények, amelyekben a vádlottnak rendelkeznie kell minimum egy védőügyvéddel. A vád súlyossága és az eljárás ezzel kapcsolatos sajátosságai vagy a várható következmények, illetve a terhelt személyében rejlő okok miatt (pl. magyar nyelvet nem ismeri vagy fiatalkorúű) miatt. Amennyiben a gyanúsított nem tud ügyvédet fogadni, mert ezt anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, akkor számára úgymond hivatalbólrendel ki a hatóság egy védőt. De, hogy a kérdésre válaszoljunk, igazán más különbség nem is lehet(ne)! Irodánk nagy hangsúly fektet arra, hogy a kirendelések során is magas szakmai színvonalon dolgozzon, ilyenkor a terhelt szerencsés, hogy a rendszer minket sorsolt.

A kirendelést követően a vádlottat tájékoztatni kell a védő személyéről és elérhetőségéről. A kirendelés hatálya, ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig tart, de kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra is. Mi a legrosszabb, ami egy vádlottal egy kirendelt védő esetén történhet? Mivel nem a gyanúsított választ, ezért előfordul, hogy nem lesz meg köztük a szükséges bizalom.

A választott védőügyvéd meghatalmazása

Védőügyvédet a gyanúsított bízhat meg, meghatalmazást azonban a terhelt törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója is adhat. De hogyan teheti ezt meg, ha közben
előzetben várja az ügy folytatását? Természetesen ilyenkor a családtagok keresnek meghatalmazott védőügyvédet, de sok esetben a vádlott a más letartóztatásban lévők
tanácsára hallgatva fogad ügyvédet.

A Hódos Ügyvédi Iroda minden körülmények között a lehető legjobban fogja képviselni érdekeit, a bűncselekmények majd minden fajtájával találkoztunk már, külön specialistája van például a vagyon elleni és személy elleni erőszakos cselekményeknek. Természetesen sértettek, tanúk és más büntetőeljárási szereplők képviseletét is vállaljuk!
Keressen minket bizalommal!