Amennyiben az adós nem tudja visszafizetni kölcsönét, vagy határidőre megfizetni a termék, szolgáltatás ellenértékét esetleg más jellegű pénztartozása áll fenn, és az általunk küldött felszólító levélre, telefonhívásunkra sem reagál, akkor jogi segítségre van szükségünk. A jogszerűség érdekében egy jogosnak vélt követelés behajtása esetén érdemes ügyvédi segítséget igénybe vennünk. Mert könnyen kerülhetünk kellemetlen helyzetbe, ha esetleg nem tudjuk indulatainkat kontrollálni. Ügyvédi irodánk követeléskezelési segítséget nyújt, amennyiben a tartozás határidőre, egészben vagy részben nem került megfizetésre, vagy mert az adós vitatja azt.
Jelen cikkünk célja, hogy ismertessük, hogy akár cégvezetőként, akár magánszemélyként milyen a lehetőségeink vannak arra nézve, hogy követelésünk megfizetésre kerüljön, valamint, hogy ezek a hivatalos eljárások milyen költséggel járnak és mennyi ideig tartanak.
A folyamat az ügyvédi felszólító levél megküldésével kezdődik
A követelés pontos adatainak és a bizonyítékok birtokában elkészítjük a felszólító levelet és az adós részére könyvelt küldeményként postázzuk. Többnyire már önmagában az ügyvédi fizetési felszólítás megküldése elegendő ahhoz, hogy az adós kifizesse a tartozását.
Amennyiben erre mégsem kerülne sor, úgy lehetőség van fizetési meghagyás vagy peres eljárás kezdeményezésére. Amennyiben az adós részéről fizetési hajlandóságot tapasztalunk, érdemes a részletfizetési megállapodás megkötésén is elgondolkodnunk. Ha azonban kétségeink támadnak a tartozás pontos megfizetésével kapcsolatban, annak biztosítására biztosítékot is kérhetünk. Így például jelzálogjog is alapítható, vagy akár kezes bevonására is sor kerülhet.
Peren kívüli egyezség
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az adós fél hajlandóságot mutat tartozásának megfizetésére, több lehetőség közül is választhatunk. Köthetünk peren kívüli megállapodást. Lehetőség van piaci közvetítésre másnéven mediációra, vagy bírósági közvetítésre, illetve közvetítő eljárás nélküli egyezségi kísérletre irányuló nemperes bírósági eljárás kezdeményezésére is. Fontos tudnunk, hogy akkor is köthető egyezség, ha már a per folyamatban van. Ügyvédi irodánk szívesen közreműködik peren kívüli megegyezések lebonyolításában.
Mikor követelhetjük pénzünket fizetési meghagyás keretein belül?
Fizetési meghagyásos eljárást az indíthat, akinek van belföldi kézbesítési címe, és ezzel az adós is rendelkezik. A jogszabályok alapján, ha a követelésünk kevesebb, mint 3 millió Forint, akkor a fizetési meghagyás az egyetlen jogi út, amit választhatunk. A 3 millió Forintot meghaladó követeléseket is érdemes FMH (fizetési meghagyás) keretében érvényesíteni, hiszen a bírósági peres eljárásnál ez az út sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb. Ezért amennyiben a jog ezt lehetővé teszi, érdemes ezt az eljárási formát választanunk. 30 millió Forint feletti tartozás esetén mindenképp bírósághoz kell fordulnunk.
Mi az a fizetési meghagyás?
A fizetési meghagyás olyan egyszerűsített, elektronikus nemperes eljárás, amelyben a közjegyző a jogosult egyoldalú kérelmünk alapján, az adós meghallgatása, a kérelem érdemi vizsgálata és bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül fizetési meghagyást bocsát ki a követelés adósával szemben. Az eljárásban bizonyításnak helye nincs, mivel a közjegyző jogvitát nem bírálhat el, tehát nem is vizsgálhatja, hogy tényleg fennáll-e, vagy jogos-e a követelés. Ezért ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy a pénztartozásról készült-e bármilyen szerződés. Sokan megfeledkeznek arról, hogy a szóban kötött szerződés, ugyanolyan érvényű, mint egy írásba foglalt dokumentum.
Milyen költséggel jár mindez?
A fizetési meghagyásnak díja van, amit a kérelem benyújtásakor kötelesek vagyunk megfizetni. Mértéke a követeléssel kapcsolatos eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegnek a 3%-a, minimum 8.000 Forint, illetve annyiszor 1.600 Forint, ahány fél részt vesz az eljárásban, de maximum 300.000 Forint.
Most sokan azt mondják magukban, hogy “tartozik és még nekem kell ebbe az eljárásba pénzt tenni”. A fizetési meghagyás nagy előnye, hogy amennyiben sikeresen zárul az eljárás, a követelésünkön felül ezt az összeget is 100%-ban visszakapjuk, ugyanis ezeket az adósnak a tartozásán felül kell megfizetnie. Amennyiben az adós vagy a kötelezett vitatja a tartozás tényét vagy összegét, és a fizetési meghagyás perré alakul, ez az összeg levonható a peres eljárásért fizetendő illetékből. Ezért mindenképpen érdemes ezt az összeget megelőlegezni.
Ha magánszemélyként indítjuk az eljárást, fordulhatunk közvetlenül a közjegyzőhöz is, de ebben az esetben nem fogunk a teljes eljárásról objektív képet kapni, hiszen nem tudhatjuk, hogy az adós mutat-e fizetési hajlandóságot. Előfordul, hogy aki tartozik, ellentmond a fizetési meghagyásnak, ebben az esetben bíróságon folytatódik az ügy, ahol mindenképp szükségünk lesz jogi képviseletre.
Ha cégként indítjuk az eljárást, akkor kötelező elektronikusan beadnunk a fizetési meghagyás iránti kérelmet, amihez javasolt már rögtön az eljárás elején ügyvédet bevonni. A kérelmet ebben az esetben is a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján kell benyújtani.
Meddig tart egy FMH (fizetési meghagyás) eljárás?
Mind attól függ, hogy aki tartozik nekünk, az milyen hozzáállást tanúsít. Amennyiben közreműködő, lehetséges, hogy a követelés összege akár egy hónapon belül a számlánkon lehet. Ha a közjegyző által kiküldött küldemény átvételétől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, vagy nem veszi át azt (a postai küldemény nem kereste jelzéssel érkezik vissza vagy a címzett megtagadta az átvételt), akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik. Ebben az esetben ez olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, és a közjegyző kérelmünk alapján elrendeli a követelés végrehajtását.
Ilyenkor akár félévig is eltarthat mire megkapjuk a követelés ellenértékét. Mind attól függ, hogy az adós, milyen vagyontárgyakkal, a bankszámláján mennyi pénzzel rendelkezik. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul, és az a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság előtt folytatódik. Ebben az esetben mindenképp szükségünk lesz jogi képviseletre, mert például keresetlevelet kell benyújtanunk, illetve a tárgyalásokon ügyvéd kell, hogy képviseljen minket.
Hogyan érvényesíthetjük igényünket a jogerős fizetési meghagyás után?
A jogerős fizetési meghagyás alapján kérhetjük a közjegyzőtől a végrehajtás elrendelését. A végrehajtási kérelmet csak annál a közjegyzőnél lehet előterjeszteni, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. A végrehajtási kérelemnek is van kötelező formanyomtatványa, amelynek papíralapú változata szintén bármelyik közjegyzőtől igényelhető. A végrehajtás elrendelése is díjköteles, amit a kérelem előterjesztésekor kötelesek vagyunk megfizetni. Mértéke a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének 1%-a, minimum 8.000 Forint, de maximum 150.000 Forint. Figyelem! Ez csak a végrehajtás elrendelésének eljárási díja. A végrehajtónál további eljárási költségek merülhetnek fel, melyet a végrehajtást kérőnek, vagyis nekünk meg kell előlegeznünk.
Amit a peres eljárás megindításáról tudni érdemes
Amennyiben a jog nem teszi lehetővé a fizetési meghagyás lefolytatását, vagy esetleg cégvezetőként a fizetésképtelenségi eljárás mellett döntünk, akkor két lehetőségünk van. Az első és legfontosabb, hogy mérlegeljük, hogy céges partnerünk képes-e megfizetni lejárt tartozását. Miért fontos ez? A magyar jogban kétféle fizetésképtelenségi eljárás van: a felszámolási eljárás és a csődeljárás. Amennyiben a tartozás meghaladja a 3 millió Forintot, akkor a cég vezetőjeként a bíróságon indíthatjuk meg ezek közül valamelyik eljárást. Fontos tudni, hogy ebben az esetben is a jogi képviselet kötelező.
A csődeljárás
Amennyiben csődeljárást kezdeményezünk, tudnunk kell, hogy az adós fizetési haladékot kap. De hogyan is zajlik mindez?
A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és intézkedik a végzés Cégközlönyben történő közzétételéről. Ebben az esetben a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” vagyis csődeljárás alatt megjegyzés fog szerepelni, és a bíróság hivatalból vagyonfelügyelőt rendel ki. A csődeljárás során esély van arra, hogy egy reorganizációs és veszteségcsökkentő program keretén belül a tartozás számunkra megfizetésre kerüljön, és az adós cég továbbra is működőképes maradjon.
Felszámolási eljárás kezdeményezése
Ebben az esetben már nem merül fel az a cél, hogy a tartozást felhalmozó cég működőképes marad-e vagy sem. Felszámolási eljárást nem csak mi hitelezők kezdeményezhetünk, hanem maga az adós vállalat vezetője is. Felszámolási eljárást ebben az esetben is a bíróság állapítja meg. Ezt akkor teszi, ha az adós a tartozását a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki. Fontos, hogy a hitelezői követelésnek a 200.000 Forintot meg kell haladnia, amelyet kamatok és járulékok nélkül számolunk. A felszámolási eljárás megindításakor 80.000 Forint illetéket, valamint a közzétételi költségtérítést kell megfizetnünk, amelynek összege 25.000 Forint.
A bíróság a felszámolás iránti kérelemről értesíti az adóst, akinek 8 napja van nyilatkozni arról, hogy a kérelemben leírtakat elismeri-e. Az adósnak lehetősége van 45 napos fizetési haladékot is kérni.
A felszámolási kérelem benyújtását követően a bíróság megvizsgálja, hogy a cég a jogszabályi feltételek szerint fizetésképtelennek minősül-e, és ha igen, akkor elrendeli a társaság felszámolását és felszámolót jelöl ki. A felszámoló a felszámolás alatt álló cég vagyontárgyait értékesíti és a hatályos jogszabályok szerint felosztja az adós vagyonát közöttünk hitelezők között.
Amennyiben az az érzésünk, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén az adós cégvezető feladatait nem a mi, hitelezők érdekeinek figyelembevételével látja el, vele szemben polgári és büntető pert is indíthatunk. Miért fontos ez? Mert ebben az esetben a cégvezető akár saját vagyonával is köteles helytállni azokért a tartozásokért, amelyeket a társaság vagyona nem fedez. Ezt abban az esetben érdemes megfontolni, ha azt tapasztaljuk, hogy a cégből vagyonkimentés történik.
A felszámolási eljárás megindulásától kezdve a cég neve mellett „f. a.” vagyis felszámolás alatt toldatot kap. Ügyvédi irodánk a bírósági eljárás során szívesen vállalja a felperes képviseletét, hogy minél gyorsabban és a legkielégítőbb eredménnyel szülessen remélhetőleg pozitív bírói döntés.