Amennyiben a költségvetés sérelmére követünk el bűncselekményt, az költségvetési csalásnak minősül, amely hasonló a sikkasztáshoz. A különbség az, hogy sikkasztani egy cégtől, vállalkozástól lehet, költségvetési csalást viszont csak az állammal szemben követhetünk el.
Miért bünteti a törvényhozó a költségvetési csalást?
Az államháztartás fő feladata az erőforrások beszedése, elosztása, a gazdasági egyensúly megőrzése. Az állam ezeket a feladatokat, adók, illetékek, járulékok, bírságok, belső és külföldi kölcsönök beszedésével biztosítja. Pontosan a költségvetés biztonságának érdekében, annak védelmében a törvényhozó a társadalmi érdekekre figyelemmel ezeket a cselekményeket komoly és egyre komolyabb szankciókkal bünteti. Nem csupán hazánk hatóságai lehetnek a nyomunkban, hanem EU szervek is (pl. Európai Csalás Elleni Hivatal, ismertebb nevén OLAF).
Miért érdemes minél hamarabb tapasztalt ügyvédi irodához fordulni?
A költségvetési csalások kapcsán történő jogi képviselet egy speciális terület, amely teljes egészében különbözik a Btk. más bűncselekményeiben történő védekezéstől, ezért azt javasoljuk, hogy mihamarabb forduljunk ügyvédhez. Olyan ügyvédi irodát válasszunk, ahol szakmailag tökéletesen felkészült büntetőjogászok várnak bennünket, akik a per végéig sikeresen képviselik érdekeinket. A Hódos Ügyvédi Iroda büntetőjogra szakosodott ügyvédei és szakértői megfelelő védelmet nyújtanak a büntetőeljárás minden szakaszában. Ezért amennyiben költségvetési csalás gyanúja áll fenn, azonnal kérjük szakszerű ügyvédi segítségüket.
Miért olyan fontos ez? Gazdasági bűncselekményről van szó, ahol a jogi ismeretek mellett a számviteli, adózási, gazdasági ismeretek is nagy szerepet játszanak.
Mi az a költségvetési csalás?
A költségvetési csalás fogalmát a Btk. 2012. január 1.-től tartalmazza, mely az adócsalás tényállását váltotta fel. Ezt az új Btk. (2012. évi C. törvény) lényegében változatlan formában vette át. A jogalkotó a költségvetési csalás tényállása alá vonta össze a régi Büntető Törvénykönyvbe foglalt összes, a költségvetésnek valamilyen módon kárt okozó bűncselekményt.
Ki követi el ezt a bűncselekményt?
Akkor követjük el a költségvetési csalást, ha valamilyen adatszolgáltatásra vagy befizetésre vagyunk kötelezettek és annak nem teszünk eleget, vagy pedig a számunkra folyósított összeggel nem megfelelően rendelkezünk. Ha a bűncselekményt egy cég követi el, akkor minden esetben – más potenciális felelősök mellett – az első számú vezető a felelős. Amennyiben cégünk könyvelőt alkalmaz és mi vagyunk az ügyvezetők, nem mentesülünk a felelősség alól, mert az ellenőrzés és az irányítás továbbra is a miénk.
Miért vádolhatnak meg költségvetési csalással?
A Btk. 396.§-a pontosan meghatározza, mit tekint a törvény költségvetési csalásnak. Fontos tudni, hogy az okozott kár nem csak az állam adókból származó bevételeit érinti. Egyéb, a törvényben részletezett pénzeszközök esetén is megállapítja a jogszabály a bűncselekmény elkövetését. Például: adócsalás, vámbűncselekmény, társadalombiztosítással kapcsolatos befizetési kötelezettségek elmulasztása, jövedéki visszaélés, nemzetközileg folyósított összegek elszámolásának hiánya, állami támogatásokkal, EU támogatásokkal való visszaélés stb.
Ezt a bűncselekményt háromféle magatartással tudjuk elkövetni
Az első és talán a legelterjedtebb módja, ha mást tévedésbe ejtünk, tévedésben tartunk, valótlan tartalmú nyilatkozat teszünk vagy a valós tényt elhallgatjuk. Mit jelent ez pontosan? Tévedésbe ejteni vagy tévedésben tartani csakis azt tudjuk, aki a költségvetést érintő pénzekért felelős, például amely szervezet az adókat beszedi vagy a kiutalásokat folyósítja, magyarul az adóhatóságot. Ha a cégünk általános forgalmi adó bevallását valótlan adatokkal adjuk be, áfacsalást valósítunk meg.
Amennyiben a fizetendő adó összegét fiktív számlákkal kíséreljük meg csökkenteni, vagy jogosulatlanul igényeljük vissza a számlák szerint előzetesen felszámított forgalmi adót, adócsalást követünk el. A fiktív számlák kiállításáról akkor beszélhet, amikor a számlákon szereplő gazdasági tevékenység végzéséhez elengedhetetlen személyi és tárgyi feltételek nem álltak rendelkezésre és egy bizonyítható is valamilyen formában. Ezek a fiktív számlák sok esetben szolgáltatásokat tartalmaznak, például: raktározás, takarítás, ügynöki jutalék, szállítás, szórólapozás, hirdetési felület bérlése stb. Ne dőljünk be a piacon settenkedő varázslóknak, az adóhatóság már majd minden trükköt ismer!
A második módja: ha a kedvezményt jogtalanul vesszük igénybe, valamint, ha a pénzeszközt nem a célnak megfelelően használjuk fel. Ezt a bűncselekményt akkor valósítjuk meg, ha a befizetés oldalán okozunk vagyoni hátrányt. Például a költségvetésbe nem a teljes összeget fizetjük be, hanem csak egy részét vagy esetleg úgy veszünk igénybe, mint munkáltató adókedvezményt megváltozott munkaképességű személy után, hogy nem is foglalkoztatunk ilyen személyt.
A harmadik elkövetési mód pedig a jövedéki termékekkel kapcsolatos. Ezt a bűncselekményt akkor követjük el, amennyiben a törvényben meghatározott szabályoktól eltérően jövedéki terméket gyártunk, megszerzünk, tárolunk, forgalomba hozunk vagy esetleg kereskedünk vele. Például alkohol vagy dohány termékek engedély nélküli gyártása, zárjegy nélküli értékesítése esetén.
A költségvetési csalás büntetési tételei
A kiszabott szabadságvesztés akár tíz évig, bűnszervezet megállapítása esetén húsz évig is terjedhet, ez attól is függ, hogy mekkora összegű vagyoni kárt okoztunk.
Az okozott kár pénzben történő meghatározása nem meríti ki a bűncselekmény teljes minősítését. A törvény részletezi, hogy mely esetekben minősítik súlyosabb büntetéssel a költségvetési csalást, mert amennyiben bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy üzletszerűen követjük el, magasabb büntetési tételre számíthatunk. Amennyiben ilyen minősítést állapít meg a bíróság, akkor a vád az eggyel nagyobb büntetési tételbe kerül besorolásra és ebben az esetben kizárhat minket a bíróság a feltételes szabadulás lehetőségéből is
Amennyiben rendszeres haszonszerzés céljából követjük el az ilyen jellegű bűncselekményt, az üzletszerűségnek minősül.
A költségvetési csalás egyik legismertebb elkövetői esete, a számlagyár működtetése.
Melyek ennek a bűncselekménynek a tipikus jellemzői?
Amennyiben számlagyárat működtetünk, a cég nem ad be adóbevallást vagy ha be is ad, akkor azt nullás értékkel teszi vagy, hogy elkerülje az adóellenőrzést valamennyi minimális adót azért befizet. Amennyiben az adóhatóság kockázatelemző rendszere mégis adóigazgatási eljárásra javasolja a céget, a könyvelési iratait a hatóság részére nem adja át.
Melyek azok tipikus kifogások, amelyekkel ne próbálkozzunk, mert a tapasztalt adónyomozók már sokadjára hallják ezeket a kifogásokat? Elvesztek, vagy ellopták, feltörték a személygépkocsinkat amiben tároltuk, csőtörés volt ahol tároltuk és elázott, stb.
Mikor és milyen mértékben enyhíthető a büntetés mértéke?
Korlátlanul enyhítheti a bíróság a büntetésünket, amennyiben a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtérítjük.
Érdemes már az adóigazgatási eljárás, azaz jogkövetési vizsgálat vagy adóellenőrzés indulásakor büntetőjogban jártas szakember segítségét kérni. Ezzel a későbbi károk nagymértékben enyhíthetőek, illetve az üdvözlendő új szemléletmódnak köszönhetően az adóhatóság is nyitott az alternatív megoldásokra, egyezségkötésre.
Kövesse Facebook oldalunkat és értesüljön elsőkézből tartalmainkról!