A felszámolási eljárás menete


A felszámolási eljárás megindításának és lefolytatásának részletei

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetését szolgáló eljárás, amelynek célja, hogy kintlévőségeink megfizetése a törvényben meghatározott módon történjen meg. Az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bírósági kezdeményezése alapján indulhat. Amennyiben adósként veszünk részt benne, mi is kérhetjük az eljárás lefolytatását akkor, ha a csődeljárás lehetőségével vagy nem tudunk, vagy pedig nem kívánunk élni. A Hódos Ügyvédi iroda, akár adósként akár hitelezőként veszünk részt az eljárásban, bármely félnek már a felszámolás megindulása előtt jogi tanácsadást nyújt. Miért fontos ez? Például, ha adósként veszünk részt a felszámolási eljárásban, minél előbb kapunk jogi segítséget, annál nagyobb az esélye annak, hogy az eljárást vissza tudjuk fordítani vagy akár el is tudjuk kerülni azt. Ügyvédi irodánk adósi képviseletet is vállal, hiszen sokan önhibájukon kívül esnek ebbe a kellemetlen helyzetbe.

Kövesse Facebook oldalunkat, hogy első kézből értesüljön legfrissebb híreinkről.

A felszámolási eljárás és a csődeljárás nem ugyanaz?

Sajnos a köznyelvben a felszámolási eljárás és a csődeljárás fogalmát gyakran szinonimaként használjuk, pedig a két eljárás jogi szempontból teljesen eltér egymástól. A csődeljárás egy reorganizációs eljárás, amelynek célja az, hogy az adóssal mi hitelezők megegyezésre jussunk és a tartozás egészben vagy részben megfizetésre kerüljön. Az eljárás során kötött egyezség esetén többnyire a tartozás egy részét nekünk hitelezőknek el kell engedni.

Hitelezőként indítjuk meg a felszámolási eljárást

Kérelmünkben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, az esedékességét, majd részletesen indokolva megfogalmazni, hogy miért tartjuk fizetésképtelennek az adóst. Ehhez az adós fizetési felszólításának igazolását is csatolni kell. Ezután az adósnak 8 napon belül nyilatkoznia kell a bíróságnak, hogy elismeri-e a kérelmünkben foglaltakat és kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot. Fontos, hogy akkor nyújthatunk be az adós gazdálkodó szervezete ellen felszámolás iránti kérelmet, ha a követelésünk összege a kamatok és járulékok nélkül nagyobb, mint 200 000 Forint. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen először az adóst hivatalos formában a tartozás teljesítésére fel kell szólítanunk.

Amit az alapos fizetési felszólításról tudni érdemes

A felszólító levelet javasolt minden esetben tértivevénnyel, vagy ajánlott levélként kiküldenünk. Miért fontos ez? Mert így nyomon követhető, hogy az adós átvette-e, vagy, hogy esetleg megtagadta-e annak átvételét, vagy esetleg nem volt elérhető a kézbesítések időpontjában. Ez a folyamat alkalmas arra is, hogy teljesítsük azon törvényi köteleségünket, miszerint a felszámolási eljárás megindítása előtt megpróbáljuk tisztázni egymással a tényállást. A fizetési felszólításba a következő minimális tartalmat érdemes belefoglalni: a követelés pontos megjelölését, annak összegét, kamatait, és a fizetési határidő lejáratának dátumát, valamint egy fizetési póthatáridőt.

Ha az adós a korábbi felhívásunkra irányunkba nem teljesített, akkor célszerű, hogy szakszerűen, ügyvéd által megfogalmazott és kiküldött fizetési felszólítás kerüljön az adós kezeibe. A bíróság minden esetben vizsgálja a fizetési felszólítás jogszabályi megfelelőségét. Amennyiben azt tapasztalja a bíróság, hogy a fizetési felszólítás akár csak egyetlen elemében is nem felel meg a törvényben leírtaknak, úgy magát a felszámolási kérelmünket fogja elutasítani, bármennyire is jogos az igényünk. Ezen felül, ha az adós részéről fennáll a minimális fizetési hajlandóság, akkor sok kellemetlen költségtől is megkímélhetjük magunkat, cégünket. Az ügyvédi fizetési felszólítás hatására elindulhat egy párbeszéd az adós és a minket képviselő ügyvéd, vagy az adós jogi képviselője és a mi ügyvédünk között. Ebben az esetben akár még peren kívüli megegyezésre is sor kerülhet.

Válasszunk gazdasági jogban jártas ügyvédi irodát

Miért olyan fontos ez? A felszámolási eljárás iránti kérelmünket a bíróság elutasítja, ha nem szakszerűen, vagy hiányosan van megfogalmazva. De mielőtt beadjuk keresetünket a bíróságra, érdemes felmérnünk az adós céget, hogy milyen vagyonelemeket tulajdonol. Ez a felmérés a megtérülés céljából lehet hasznos eljárás. Hiszen mit érünk egy jogerős felszámolási eljárással, ha az adós cég semmilyen vagyontárggyal nem rendelkezik. Az erkölcsi győzelem a miénk, de más nem.

Amennyiben az adós vitatja követelésünket, vagy az ügyvédünk által megfogalmazott és kiküldött felszólító levelet át sem vette, ebben az esetben a második kézbesítési kisérlettől számított ötödik munkanapon azt a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. Ekkor többnyire nincs más lehetőségünk, mint a felszámolási eljárás megkezdése. A Hódos Ügyvédi Iroda szakszerű, gondos jogi szolgáltatás keretén belül vállalja a felszámolási eljárással kapcsolatos teljes körű ügyintézést és jogi képviseletet, amely magában foglal minden szükséges teendőt. Melyek ezek?

  • a meghatalmazás és megbízási szerződés elkészítését,
  • a követelés alapjául szolgáló iratok átnézését,
  • fizetési felszólítás kiküldését,
  • amennyiben az adós nyitott a párbeszédre, akkor a vele való egyeztetést
  • a felszámolás iránti kérelem benyújtását,
  • az eljárás során a teljes körű jogi tanácsadást, képviseletet, amely magában foglalja a bírósági beadványok szerkesztését, benyújtását,

A felszámolási eljárás iránti kérelem megindításának folyamata

A felszámolási eljárás benyújtása előtt az ügyvédi iroda megvizsgálja a rendelkezésére álló iratokat, hogy nincs-e kizáró oka a felszámolási eljárás elrendelésének. Melyek ezek? Az összeghatár, esedékességtől eltelt-e a 20 nap, vitatta-e szabályszerűen az adós a követelést továbbá számos fontos és szükséges feltétel.

A felszámolási kérelem benyújtását követően az adós a bíróságtól körülbelül 2-3 hét múlva kap értesítést azzal, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a vagyontárgyairól, a kintlevőségeiről és adja elő a bizonyítékaival együtt, hogy ha a tartozását felénk már korábban vitatta, valamint nyilatkozzon, hogy kér-e 45 napos fizetési haladékot. Ha kér fizetési haladékot, úgy nekünk ezt a 45 napot türelemmel ki kell várnunk, de ha ezt követően az adós nem fizet, a bíróság a teljesítésre adott idő lejártát követő 20 napon belül elrendeli a felszámolást.

Tapasztalat, hogy az adósok ezt elkerülendő, legtöbbször ebben a 45 napban fizetnek. Amennyiben mégis elrendelné a bíróság a felszámolást, úgy az adós azt még megfellebbezheti. A fellebbezés elbírálása körülbelül 2-4 hónap, mely alatt, ha az adós fizet, elkerülheti a felszámolási eljárás elrendelését.

Amennyiben úgy gondoljuk, hogy ez számunkra túl költséges, akkor kérelmünktől a felszámolás kezdő időpontjáig az adós hozzájárulása nélkül is elállhatunk. Ebben az esetben a bíróság rendelkezik az eljárás megszüntetéséről, amely előtt az eljárás az elállás bejelentésekor folyamatban volt. A felszámolási eljárás szünetelésnek is van helye, amely kizárólag az adós és a mi, vagyis a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére történhet.

A fizetésképtelenség megállapításának időpontja

A bíróság a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet. A bíróság akkor állapít meg fizetésképtelenséget, ha az adós nem vitatta és tartozását hitelezői felszólításunkra sem egyenlítette ki, a tartozást a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem fizette meg vagy a csődegyezséget nem teljesítette.

Kérhetünk ideiglenes vagyonfelügyelőt is

A felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezhetjük, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki.

A bíróság a kérelmünk elbírálása előtt az adóst meghallgathatja. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt akkor rendel ki a bíróság, ha valószínűsítjük, hogy követeléseink későbbi kielégítése veszélyben van, de ehhez a követelésünk létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell tudnunk igazolni, valamint az ideiglenes vagyonfelügyelő díját, jogi személyiség nélküli adós esetén 200 000 Forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 400 000 Forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák, megelőlegezzük, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezzük.

A felszámolás folyamata

A felszámolás kezdő időpontjában az adós cég valamennyi tartozása lejárttá válik. A fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul kirendeli a felszámolót, és ezt közzé teszi a Cégközlönyben. A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével, külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint rendeli ki a felszámoló szervezetet.

Fontos, hogy felszámolóként az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost jelölt ki, aki felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezetének képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el. A felszámolás időtartama maximum 2 év lehet.

A felszámoló a felszámolás jogerős elrendelésétől rendelkezik a cég felett és ő hozza meg a döntéseket. Azaz a jogerős felszámolás elrendelését követően az adós nem végezhet semmiféle önálló tevékenységet. Ezt azt jelenti, hogy nem köthet szerződést, nem vehet fel pénzt a bankszámláról, nem adhatja el a cég vagyontárgyait, mivel ezek cselekmények ebben az esetben törvénytelennek minősülhetnek. Ha a cég egy nagyobb vállalkozás, amely a gazdasági tevékenységét folytatni szeretné, illetve embereket foglalkoztat, akkor kiemelten fontos, hogy az adós a felszámolóval minél hamarabb (akár a felszámolás jogerős elrendelése előtt) felvegye a kapcsolatot és együttműködjön vele. Ilyenkor jól jöhet egy felszámolásban jártas szakértő cég, ügyvéd igénybevétele is.

A felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül az adósnak fel kell venni a kapcsolatot a felszámolóval és át kell adni az általa kért dokumentumokat, amelyek általában a következők: a tevékenységet záró mérleget, záró leltárt, főkönyvi kivonatot, az ingatlanokra, járművekre, készletekre, berendezésekre, egyéb eszközökre, követelésekre, értékpapírokra, üzletrészekre, pénzeszközökre vonatkozó tételes kimutatásokat, valamint egy adósi nyilatkozatot arról, hogy a vagyon fizikailag hol lelhető fel. Ezenfelül nyilatkoznia kell az adósnak, hogy a társaság rendelkezik-e munkavállalóval (aktív, passzív állomány), van-e a cégnek folyamatban peres eljárása, valamint be kell mutatni a társaság élő szerződéseit.

Mennyi idő áll rendelkezésünkre, hogy a felszámolónál követelésünket érvényesítsük?

Az adóssal szemben fennálló követeléseinket a felszámolónak a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül kell bejelentenünk, aki azokat nyilvántartásba veszi és besorolja. A felszámoló felméri az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, majd ezt követően az adósi követeléseket, igényeit érvényesíti, és a vagyonát értékesíti.  Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül adunk be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és akkor elégíti ki, amennyiben a 40 napon belül beadott tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Ne feledjük, a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Az elrendelő közzétételt követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és mi hitelezők bármikor köthetünk egyezséget, amelyet be kell nyújtani a bíróságra jóváhagyás végett.

Ha az eljárás során az adós nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére biztosítékot nyújt, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Ha az eljárás során az adós és mi hitelezők között nem jön létre az egyezség és a hitelezők követeléseinek kielégítésére sem került sor, a bíróság a felszámoló kérelmére az általa benyújtott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásról és a követeléseink részbeni kielégítéséről.

A hitelezői képviselő, választmány megalakítása

A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától 75 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni. Miért olyan fontos ez? A felszámoló a hitelezői választmánynak vagy a hitelezők képviselőjének negyedévente elszámolást és jelentést küld a tevékenységéről, az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről. Ez tartalmazza a bevételek, költségek alakulását és a felszámolási költségeket.

A felszámoló tevékenységével szemben kifogással élhetünk

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül élhetünk kifogással. Erről a felszámolást elrendelő törvényszék dönt, amely a következőképpen végződhet. A felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, vagy a kifogásunkat elutasítja. Melyek ezek a tevékenységek?

A felszámoló főbb feladatai:

  • felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a hitelezői követelések nagyságát
  • nyitó felszámolási mérleget készít
  • megtervezi a gazdasági tevékenység befejezését, a munkaerő leépítését, vagyis dönt a munkavállalók sorsáról
  • hitelezők nyilvántartásba vétele
  • átnézi és az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondhatja, vagy teljesítésüktől elállhat, kivéve a munkaszerződéseket
  • gondoskodik az adós vagyonának megóvásáról
  • az adós követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti, hiszen részben ebből fogja teljesíteni követelésünket
  • nem utolsó sorban, de értékesíti az adós vagyonát

Mikor kerül sor az egyszerűsített felszámolásra?

Akkor, ha az adós vagyona csak a várható felszámolási költségek fedezetére elegendő, vagy amennyiben a nyilvántartások, főleg a könyvelés hiánya miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan.

A felszámoló minket bejelentkezett hitelezőket tájékoztat arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani és felhív bennünket, hogy 15 napon belül jelentsük be, ha tudunk az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve tudunk-e az eljárás szabályok szerinti lebonyolításához segítséget nyújtani. Természetesen a felszámoló az adós vezetőjét is felszólítja, hogy a hiányzó iratokat, könyvelési anyagokat pótolja.

Amennyiben ez a felhívás nem vezet eredményre, a felszámoló írásbeli jelentést, adóbevallást készít, valamint a bíróság részére vagyonfelosztási javaslatot ad be. Ez alapján kéri a felszámolási eljárás egyszerű formában történő lebonyolítását. Ha 15 napon belül nem élünk kifogással, a bíróság végzéssel elrendeli a vagyonfelosztást és az adós megszüntetését. Így nem kaptunk semmit, sőt a felszámolási eljárással kapcsolatban költségeink támadnak. Ezért mindenképp olyan ügyvédi irodát bízzunk meg, akik a felszámolási eljárás lebonyolítása terén megfelelő tapasztalattal rendelkeznek.

A Hódos Ügyvédi Iroda szívesen vállalja felszámolási eljárások lebonyolítását, peren kívüli egyezségek megkötését, a felszámolóval való kapcsolattartást.

A felszámoláskor tapasztalt törvénytelen adósi magatartás

A cég megszüntetésekor komoly probléma lehet, ha a cég dokumentációja, tárgyi eszközök hiányoznak, a pénztárban lévő pénz nincs meg, vagy esetleg fedezetelvonó szerződéseket kötöttek. A felszámolónak, ha ilyen jellegű anomáliákat észlel, akkor a törvényi kötelezettségeinek megfelelően büntető feljelentést kell tennie. Ő pert indíthat, ahol az ügyvezető felelősségének megállapítása esetén magánvagyonával is felel a hitelezői követelésekért. Sokan próbálják a terhessé vált céget eladni olyan személyeknek, akik később nem elérhetők, például külföldi állampolgároknak vagy hajléktalanoknak. Ilyen esetben fontos tudni, hogy az adós hiába adta el a céget, attól még nem mentesül az egyéb polgári jogi. Továbbá büntetőjogi következmények alól, ha a probléma a cég előéletében korábban jelentkezett. Ezek felismerésében, jelzésében és érvényesítésében is hatékony segítséget tud nyújtani a Hódos Ügyvédi Iroda Önnek.

Sajnos sokan nem veszik komolyan a következményeit annak, ha valaki felszámolási eljárást indít ellenük. Nem elég a tartozás kiegyenlítése. Ha a felszámolás elrendelésre került, akkor az ezzel a jogi eljárással kapcsolatos összes költséget mindenképp ki kell fizetni. Ráadásul a cég felett a felszámolási eljárás megszüntetéséig csak a felszámoló rendelkezhet.

A felszámolási eljárás egy rendkívül komplex, magas jogi szaktudást igénylő részleteibe menően szabályozott folyamat, mely indokolja szakértő ügyvédi iroda bevonását. Ebben a helyzetben nagy segítséget tud Önnek nyújtani a Hódos Ügyvédi Iroda.

 

Jogi kérdése van?

Írjon nekünk és hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot!