Gyakran halljuk a hírekben a hűtlen kezelés misztikus fogalmát, de valójában mit is jelent ez az igen nehezen bizonyítható cselekmény? Legegyszerűbben megfogalmazva akkor lehet ez a cselekmény megállapítható, ha egy adott cég vezetője nem vagy nem kizárólag az általa vezetett gazdasági társaság érdekeit nézi, részesíti mindenekelőtt előnyben, hanem valamilyen más megfontolás vezeti. Eddig tehát semmi extra – mondhatnánk – s bizony gyakran ezt mondják a jogalkalmazók is. Nem túlzás kijelenteni, ennél a cselekménynél nagyobb kihívás a sértetti képviselet mint a terhelti.
A hűtlen kezelés részletei és büntetési tétele
Hűtlen kezelés esetén a bűncselekmény tárgya olyan idegen ingó vagy ingatlan vagyon, amely sem az elkövető tulajdonában, sem birtokában nincsen, vagyis az elkövető idegen
vagyont kezel. Ezalatt nem csak a hétköznapi értelemben vett tárgyakat és pénzt értjük, hanem minden egyéb dolgot, illetve a vagyoni értékű jogokat is. Idegennek pedig azért minősül a vagyon, mert az egy harmadik személy, a gazdasági társaság vagy más szervezet tulajdonában áll, vagyis a Btk. 376. § szerint ez a bűncselekmény a vagyonkezelési kötelesség megszegése során következik be. Ezt jogszabály, belső szabályzat, munkaköri leírás, szerződés határozza meg. Eme bűncselekményt kötelességszegéssel valósítja meg a gyanúsított, de mulasztással is elkövethető. A hűtlen kezelés a vagyon elleni bűncselekmények csoportjába sorolandó.
Mikor valósul meg a hűtlen kezelés?
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a vagyonkezeléssel megbízott személy visszaélt megbízásával, érdemes tisztáznunk a bűncselekmény minősítését, ugyanis első ránézésre könnyen lehet, hogy hűtlen kezeléssel állunk szemben, de akár az is előfordul, hogy sikkasztásról van szó. A két bűncselekmény minősítése nem egyszerű, mivel mindkettőben megtalálhatók hasonló elemek. Az egyik a szándékosság, ami fontos kitétel, de erre még visszatérünk, a másik pedig a vagyoni hátrány okozása. A szándékosságnak két formája létezik, az egyenes és az eshetőleges szándék. Az első azt jelenti, hogy a tettes felismeri cselekménye lehetséges következményeit, a második esetben viszont az elkövető csak belenyugszik abba, hogy azok be fognak következni. A bűncselekmény megvalósítása különböző formákban történhet meg, például, ha:
- a vagyonkezeléssel megbízott személy a szerződés kereteit túllépi, pedig arra kell törekednie, hogy a vagyon gyarapodjon
- a kötelezettségével kapcsolatban az ésszerű gazdálkodás szabályait megsérti, pedig elvárt, hogy a rendes gazdálkodás szabályait betartsa
- úgy jár el, hogy az ellentétes a megbízó érdekével, vagy kifejezett utasításával, pedig maximális gondossággal és szakértelemmel kell feladatát ellátnia
- esetleg cselekedete eleve jogilag tiltott.
Miben más a sikkasztás és a hűtlen kezelés?
A vagyon kezelésével megbízott személy kötelezettségének körébe a következők tartoznak: a vagyon őrzése, állagának megóvása és gyarapítása, saját céljaira a vagyontárgyat nem
használhatja, az esetlegesen bekövetkező kárt köteles elhárítani, valamint az ingó és ingatlan vagyon tulajdonosát folyamatosan tájékoztatnia kell. A törvény természetesen pontosan
definiálja a vagyoni hátrány fogalmát, melynek a kötelességszegéssel okozati kapcsolatban kell állnia. Fontos részlet, hogy a hűtlen kezelés során nem történik eltulajdonítás, a cselekmény nem a haszonszerzésre irányul. Amennyiben ezeket a részleteket sikerül tisztázni, az nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ezt a bűncselekményt elkülönítsük a
sikkasztástól. De a két bűncselekmény közötti leglényegesebb különbség az, hogy a sikkasztás során nem kell, hogy befejezett legyen a cselekmény, nem szükséges kárnak bekövetkeznie, elegendő a dolog eltulajdonítása. Hűtlen kezelés viszont csak akkor jön létre, ha a kár bekövetkezik. Hűtlen kezelésről ingatlanra vonatkoztatva is beszélhetünk, amennyiben a vagyontárgyban szándékos károkozás történik, kötelességszegés révén. Az elmúlt napokban történt eset lehet példája ennek a bűncselekménynek. A város polgármestere egy rock koncertre utazik a polgármesteri hivatal által tulajdonolt személygépkocsival, mert a szabályoktól eltérő módon, eltérő célból vette azt igénybe. De mivel okozott kárt a polgármester, ha például a tankolást kifizette? Akkor a használatból eredő amortizáció, amivel ebben az esetben számolni kell (persze ez valószínűleg a bűncselekményi értékhatárt nem éri el). De, hogy egy másik gyakori példát is említsünk, bizonyos esetekben a raktáros kezelésére rábízott árukészletben kimutatott hiány is ide sorolható.
A hűtlen kezelés elkövethető felbujtóként?
Igen, de nézzük a részleteket. A hűtlen kezelést tettesként csak az követheti el, akit a vagyon kezelésével megbíztak. Aki megbízás nélkül, de a tettessel egyetértésben és/vagy vele közreműködésben okoz vagyoni hátrányt az bűnsegéd, míg a bűncselekményre rábíró személy felbujtásért felel. Ne feledjük, ez a bűncselekmény csak szándékosan követhető el, és a kötelességszegésre, valamint a vagyoni hátrány okzására is ki kell terjednie.
Miért érdemes hűtlen kezelés esetén azonnal ügyvédhez fordulni?
A tulajdonos és a vagyonkezelője között bizonyos bizalmi kapcsolatnak kell fennállnia, különben nem kerülnének szerződéses jogviszonyba. Amennyiben ez a bizalom szertefoszlik
és a gyanú is felmerül, hogy a vagyont nem megfelelően kezeli az adott személy, a tulajdonosnak haladéktalanul feljelentést célszerű tennie. Fontos, hogy ez időben és pontosan megfogalmazott tények ismeretében történjen meg, ugyanis ezzel a munkáltató vagy/és tulajdonos nagyobb kártól óvhatja meg vagyonát, valamint a nyomozó hatóságok ezáltal sokkal gyorsabban fényt tudnak deríteni a bűncselekmény részleteire. Nem mindegy, hogy a feljelentés mennyire szakszerű, mert akár az is előfordulhat, hogy amennyiben azt nem ügyvéd fogalmazza meg, nem a tényekre alapul, akkor a hatóság elutasítja a beadványt. Az is nagy jelentőséggel bír, hogy a bűncselekmény elkövetésére egyértelmű bizonyítékok álljanak rendelkezésre, amelyeket szakszerűen kell rendszerezni.
Rendkívül fontos az is, hogy a hatóságok az elsődleges vagyonvédelmi, vagyonbiztosítási intézkedéseket, lefoglalásokat hajtsák végre. Ehhez viszont szükséges beszélni a nyelvükön, amire egy tapasztalt ügyvéd lehet képes.
A Hódos Ügyvédi Iroda szakképzett és sokéves tapasztalattal rendelkező kollégái nem csak a kezdeti fázisban képviselik a károsultat, hanem segítenek eligazodni és végig vinni a büntetőpert az eljárás lezárásáig.
Aki hűtlen kezelést követ el, milyen büntetéssel számolhat?
A Btk. 376. § szerint, az a személy, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből származó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
- 50.001 és 500.000 Ft közötti vagyoni hátrány esetén a büntetés mértéke akár két évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
- 500.001 és 5 millió Ft közötti vagyoni hátrány okozása esetén a büntetés mértéke akár három évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
- 5.000.001 és 50 millió Ft közötti vagyoni hátrány előidézése esetén a büntetés mértéke egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.
- 50.000.001 és 500 millió Ft közötti vagyoni hátrány esetén a büntetés mértéke két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.
- 500 millió Ft feletti elkövetési érték esetén a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Nem szabad megfeledkezni viszont arról sem, hogy a gyakran a bűncselekmény leplezését célzó cselekmények, például a köz-, vagy magánokirat-hamisítás a hűtlen kezeléssel halmazatba kerül, ami szintén emeli a büntetési tétel felső határát.
A hűtlen és a hanyag kezelés közötti különbség
A hűtlen, illetve a hanyag kezelés egymáshoz nagyon közel álló bűncselekmények, azonban fontos elválasztani egymástól a kettőt. Ahogy korábban már említettük, a hűtlen kezelés egyik fontos tényállási része a szándékosság. Hanyag kezelés esetén ez nem áll fenn. Hanem a gondatlanság az, amit, ha megállapít a bíróság, akkor hanyag kezelésért kell az elkövetőnek felelnie. A másik fontos részlet amire ügyelni kell, hogy a hanyag kezelés esetében a fentebb már említett vagyonkezelői kötelezettséget csakis jogszabály írhatja elő, vagyis az nem alapulhat szerződésen vagy munkaviszonyon.